1. Vezetési alapelvek

Egy csoport munkája vezetés nélkül nem lehet sikeres, mert az emberek elveszítik az alapvető tájékozódási pontokat, kereteket. A vezetői magatartást alapvetően az határozza meg, hogy ő maga milyen vezetési alapelvek, értékek mentén viszonyul a munkához és az embereihez.

2. Vezetőkkel szembeni elvárások

A vezetőkkel szembeni elvárások és követelmények több oldalról merülnek fel. Fontos a munkatársak felé való nyitottság, hogy mindenki azt érezhesse, hogy „a főnök ajtaja mindig nyitva áll”. További követelmény, hogy a vezető az adott munkát a megfelelő embereknek legyen képes delegálni. Ezen túlmenően a jó vezetőnek megoldásorientáltnak kell lennie, azaz nehéz helyzetekben biztató, motiváló, az emberekben az erőforrásokat meglátó szemlélettel kell bírnia.

3. Vezetési feladatok

A vezetői pozíció sokféle, egyrészt szakmai, másrészt vezetési feladatokkal jár. Ebben a pozícióban igen fontos belátni és elfogadni a vezetési tevékenység prioritását. A menedzsment feladatait az ún. menedzsment-kör ben tudjuk bemutatni, amelynek első eleme a cél megfogalmazása. Ezt követi a tervezés folyamata, majd a végrehajtás alatt és után következik annak az ellenőrzése, hogy a célok megfogalmazása, a tervezés és a végrehajtás megfelelőek voltak-e.

4. Felelősségvállalás

A vezető egyik fontos feladata, hogy beosztottait hozzásegítse a személyes felelősségvállaláshoz, ahhoz, hogy munkájukért önállóan is felelni tudjanak. A felelősségvállalás kérdése főleg kudarcok, problémák, illetve a feladatok újraelosztása esetén válik fontossá.

5. Vezetői önismeret

Ahhoz, hogy megfelelő vezetőkké váljunk, nélkülözhetetlen a vezetői önismeret. Ha tudatában vagyunk erősségeinknek, ezeket célzottan tudjuk használni munkánkban is. Gyenge pontjaink felismerése lehetővé teszi ezek megfelelő kompenzálását.

6. Delegálás

A delegálás nem egyszerűen a feladatok leosztását jelenti. Egyes feladatok kapcsán fontos figyelembe venni a beosztottak speciális kompetenciáját, a feladat melletti elköteleződést, a megtett erőfeszítéseket, motiváltságot. Egy feladattal kapcsolatos kompetenciának négy fejlődési szintjét különböztetjük meg. Ezeken a szinteken a beosztott egyre alkalmasabb az önálló tevékenységre. A delegálás során fontos szerepe van a célmeghatározásnak – ezért ezzel a témával ebben az összefüggésben foglalkozunk.

7. Teljesítményértékelés

A vezetők számára a dicséret nem természetes reagálási mód, és sajnos sokan kifejezetten rossznak tartják. Egy vezetőnek azonban világosan kell látnia azt, hogy a dicséret az egyik alapvető motivációs eszköz, és a beosztottak személyiségfejlődését is hatékonyan mozdítja elő. Nem mellékesek azonban a kritikus észrevételek sem. Ahhoz, hogy ezek konstruktívak lehessenek, fontos ismerni a negatív visszajelzés kommunikációs alapelveit is.

8. Személyiségtipusok

Az emberek különféle személyiségtípusokba tartozhatnak, így sokszor nehéz a célratörő, konfliktusmentes, hatékony kommunikáció. Ha a vezető ismeri a különféle személyiségtípusok alapvető viselkedési mintáit, könnyebben rá tud hangolódni a beosztottjaira.

9. Konfliktus kezelés

A konfliktusok kezelése a vezetői munkakör egyik nagyon fontos része. A konfliktuskezelés alapelveinek megtanítása egy közös elméleti alapot adhat, ami lehetővé teszi az azonos értékrenden alapuló közös megoldások keresését.

10. Feedback-menedzsment

A feedback-menedzsment kifejezés arra utal, hogy a visszajelzéseket is menedzselni kell. Azok a kérdések, hogy ki, mikor, milyen gyakran és mit jelez vissza, döntően befolyásolja a sikert.

11. Egyéb

További témák bővíthetik a tréningkoncepciót, mint például a motiváció, új munkatársak kiválasztása, tárgyalástechnikák, meetingek tartása.